Együttműködésből élmény

Egy csapat teljesítménye nem csak a tagjainak szakmai tapasztalatán, tudásán múlik, hanem túl az egyéni képességeken, az együttműködés minőségén is.

Több mint 9 éve folyamatosan dolgozunk a Lufthansa Systemsnek különböző légirányítási és szervezési alkalmazások tervezésén, fejlesztésén. Legutóbb egy nagyobb lélegzetvételű feladatot kaptunk, melyet több másfél évig kísértünk végig tanácsadóként, UX/UI tervezőként.

 

A feladat

A megbízásunk egy régi desktop alkalmazás újratervezése volt, melyet a megrendelő a Lufthansa Cargo egy modern, web alapú alkalmazással kívánt kiváltani.

A web alapú alkalmazással a megrendelő egy kölséghatékonyabban üzemeltethető, karbantartható és a további fejlesztések felé nyitottabb rendszert kapott, amely rugalmasabban illeszkedik a változó üzleti igényekhez és a technológiai fejlődéshez.

 

A mi konkrét feladatunk az új alkalmazás felületének megtervezése és annak fejlesztési támogatása volt. A tervezés során figyelembe kellett vennünk a frontend fejlesztéshez választott Angular Material keretrendszer limitációit, a Lufthansa Group arculati, valamint accessibility követelményeit.

 

A feladat átvételekor a fejlesztés már harmadik éve folyt, így teljesesen kívülállóként csöppentünk bele a projektbe. Az átvétel több fázisban zajlott, amiben nagy segítséget jelentettek a projekten dolgozó csapattagok. Betekintést kaptunk az alkalmazás pillanatnyi működésébe, valamint megismertük a főbb üzleti logikákat is.

 

A megoldásunk

A projekt agilis módszertannal, 3 hetes sprintekben működött az alábbi ceremóniákkal:

• Daily stand-up

• Sprint review

• Sprint demo

• Sprint planning

• Retro

 

Úgy gondoltuk, hogy leggyorsabban úgy tudunk integrálódni a csapatba, ha a fenti ceremóniákon részt veszünk mi is, még ha ez nem elvárás a megrendelői oldalon. Ennek pozitív hozadéka nagyon gyorsan meglátszott, pár hét alatt pontosan képbe kerültünk a szerepkörökkel, a felénk támasztott elvárásokkal.

 

A csapat egy iteratív, de szakaszos megközelítést alkalmazott, amelyben a tervezési és fejlesztési folyamatok nem teljesen párhuzamosan zajlottak. A design nem kapott külön dedikált helyet a sprintekben, így a működés egy hibrid modellre épült, amely ötvözte a waterfall alapú előzetes tervezést az agilis fejlesztés rugalmasságával. A tervezési döntések egy sprint során születtek meg, míg azok megvalósítása egy későbbi iterációban történt. Ez a megközelítés biztosította a strukturált előkészítést, miközben fenntartotta az iteráció lehetőségét a folyamatos fejlesztési ciklusokban.

 

Ez a modell hatékony lehet bizonyos környezetekben, de egy érettebb agilis működés esetén érdemes a design szerepét közvetlenül integrálni a fejlesztési ciklusokba, biztosítva a szorosabb együttműködést és gyorsabb iterációs hurkokat.

 

Hogyan biztosítottuk a megfelelő együttműködést a projektcsapattal?

UX szakértőként főként két szerepkörrel tartottuk szorosabban az együttműködést: a business analystokkal (BA) és a frontend fejlesztőkkel (FED).

 

A BA-k feladata volt, hogy összegyűjtsék és strukturálják az üzleti igényeket, megfogalmazzák a User Storykat valamint az egyes storyk elfogadási kiritériumait, amelyeket mi használhatósági és felhasználói élmény szempontból optimalizáltunk és átforgattuk pixelpontos UI tervekké.

Az agilis ceremóniák mellett heti két alkalommal dedikált UX–BA egyeztetéseket tartottunk, amelyeken bemutattuk az előzetesen kidolgozott design terveket. Ezek a megbeszélések lehetőséget biztosítottak a közös ötletelésre, az üzleti követelmények és felhasználói igények jobb összehangolására, valamint koncepcióink finomhangolására.

 

A frontend fejlesztőkkel rendszeres, ad-hoc egyeztetéseket folytattunk, ahol a tervezési koncepciók technikai megvalósíthatóságát vizsgáltuk. Kiemelt figyelmet fordítottunk az Angular Material keretrendszer optimális kihasználására, biztosítva, hogy a komponensek és UI elemek megfeleljenek a design irányelveknek, miközben a fejlesztés hatékonysága is megmaradjon.

 

Az együttműködés lehetővé tette a korai validációt, a potenciális fejlesztési akadályok azonosítását és a konzisztens felhasználói felület megvalósítását.

Alapelveink

• Nyílt és rendszeres kommunikáció – ez biztosította a megfelelő, folyamatos információáramlást, továbbá átláthatóvá tette a tervezés aktuális állapotát, az iterációs lépések előrehaladását.

 

• Felhasználóközpontú döntéshozatal – a technológiai, fejlesztői és üzleti szempontok mellett folyamatosan szem előtt tartottuk a felhasználói élményt, hogy a felhasználók váltása a desktop alkalmazásról minél zökkenőmentesebb legyen a webes platformra

 

• Agilis és iterációs folyamat – úgy tekintettünk a UX terveinkre, hogy azok egy folyamatos visszacsatolásokkal finomított ciklusokból álló, nem pedig egy lineáris folyamat eredménye

 

Az eredmény

Az állandó és proaktív jelenlétünk az agilis ceremóniákon gyorsan hozzájárult ahhoz, hogy szerves részévé váljunk a csapatnak, nemcsak operatív, hanem stratégiai szinten is. Már néhány hónap alatt kialakult a bizalom és a szakmai elfogadás, amelyet az is jól tükrözött, hogy megrendelői oldalról is teljes értékű csapattagként kezeltek minket. A szakmai integráció mellett a közösségi eseményeken való részvételünk is bizonyította, hogy valódi csapatdinamikát sikerült kialakítanunk.

 

Az aktív együttműködés jelentősen növelte a csapat általános elégedettségét a UX folyamatokkal szemben, a retro eseményeken rendszeresen érkeztek pozitív visszajelzések szakmai munkánkra, mind fejlesztői, mind üzleti oldalról. Ezzel csapat elismerte a UX termékfejlesztéshez adott értékét, különösen a használhatóság és az alkalmazás általános megjelenésében nyújtott javításában.

 

A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a termék túllépett a tesztelési szakaszon, és a megrendelő éles környezetben kezdte alkalmazni. Ennek kapcsán részt vettünk egy shadowing sessionön (ami külön megérne egy cikket) a Lufthansa Cargo frankfurti irodájában, ahol közvetlenül megfigyelhettük a felhasználók interakcióit a rendszerrel valós környezetben és valós munkafolyamatok során. Ez jó lehetőséget biztosított számunkra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a tényleges használati mintázatokba és felderíthessük az esetleges felhasználói fájdalompontokat. Ez a lehetőség rengeteg információt szolgáltatott a további fejlesztési és tervezési irányokhoz, melyeket fel is használtunk a késöbbi iterációk során.

 

Ennek köszönhetően a csapat másfél évi közös és intenzív munkájának eredményeképpen egy olyan alkalmazás született, mely nem csupán funkcionalitásában lett újragondolva, hanem tényleges felhasználói igények és visszajelzések alapján került újratervezésre. 

 

Tanulságok

• A jó UX nem csak a designról szól, hanem arról is, hogyan segítünk másokat megérteni a miérteket – döntéseink mögötti szándékot és elveket. 

 

• A jó UX valójában egyfajta „tolmács szerep” is a felhasználók és a fejlesztés, a design és az üzleti célok között. Egy UX szakértőnek nemcsak az a dolga, hogy vizuálisan vagy interakciószinten megalkosson egy élményt, hanem az is, hogy átláthatóvá tegye, miért történik úgy, ahogy – és hogy ez hogyan szolgálja a felhasználók valós szükségleteit.

 

• Ez az átláthatóság kulcsszerepet játszik a csapaton belüli bizalom és együttműködés kialakításában is. Amikor egy UX-es érvel az elvei és döntései mellett – például az inkluzív tervezés szükségessége vagy a kognitív túlterhelés minimalizálása mellett – azzal nemcsak szebb képernyőket tervez, hanem kulturális változást is előmozdít a szervezetben. Így a „miértek” megértetése nem csupán pedagógiai gesztus, hanem stratégiai lépés is: segít abban, hogy a termék hosszú távon is működjön, emberi legyen, és rezonáljon azokkal, akik használják.