- 7 perc olvasás
Egy valamiben biztosan hasonlítunk a riporterekre: lehetünk akár 10 éve a szakmában – esetünkben – a tervezést megelőző interjúk minden(!) esetben külön felkészülést igényelnek. Örökzöld kérdések nem léteznek, de vannak bizonyos topikok, amelyekre minden esetben ki kell térnünk, hogy a UX research elérje a célját.
Olyan ez kicsit, mint a grillezés. Hiába pörgetjük évek óta minden hétvégén a húst a rácson, ha nem a kellő alapossággal válogatjuk össze a hozzávalókat, akkor nem lesz az igazi az élmény.
Ahogy a UX design, úgy a UX research is minden projekt esetében más és más. Ügyfél, elvárások, célcsoport, célok, piaci környezet, szinte napestig lehetne sorolni azokat a befolyásoló tényezőket, amik komoly hatással vannak a tervezési folyamatra és természetesen a végtermékre is.
Nincs ugyan állandó kérdéssor a UX research interjúkra, de fel tudunk sorolni 7 olyan szempontot, amire mindig kitérünk a felkészülés, majd az ügyfél- és user interjúk során.
•
Meghatározzuk, hogy mit fogunk vizsgálni, tesztelni
Szeretnénk, ha már az első briefből kiderülne, hogy mit akar az ügyfél és mi a gond a meglévő weboldallal. Ez azonban soha nem lesz így, de nincs is ezzel semmi baj, nem az ügyfél szakterülete a user experience, nekünk kell rájönnünk arra, hogy merre induljunk el a tervezés során.
Ehhez azonban fel kell tárnunk azokat a problémákat és ellentmondásokat, amik gátolják a digitális sikerességet, és úgy kell összeállítanunk az interjú kérdéseit, hogy azok megkapják a megfelelő fókuszt. Nincs időnk a nulláról indulni, de nincs is erre szükségünk, bőven elég, ha a fő problémakörre koncentrálunk.
Magától értetődő, hogy ehhez tudnunk kell azt is, hogy mi lesz a célja, vagy mik lesznek a céljai a terméknek, de véleményem szerint ezt érdemes külön vizsgálni.
•
Mi a végső célunk? Mik a köztes céljaink? És mit szeretnénk elsőnek megérteni?
A UX research céljai nem egyeznek meg a UX design céljaival, és a kezdeti UX research célok sem lesznek azonosak az utolsó UX tesztek célkitűzéseivel.
A kutatás során felbecsülhetetlen információkat kapunk a userekről és az ügyfél elvárásairól (sokszor olyanokról is, amiket ő nem is tud megfogalmazni), de első körben az is lehet cél, hogy megértsük a terméket és tisztában legyünk azokkal a teljesen hétköznapi problémákkal, amikkel a látogatók küzdenek és megoldást keresnek rá.
Ha meghatározzuk (kitaláljuk, feltárjuk) a célokat, akkor az interjút is úgy tudjuk alakítani, hogy valóban minden szükséges információt megkapjunk.
•
Kellenek a hipotézisek
Természetes, hogy vannak ötleteink, előítéleteink, hipotéziseink egy-egy projekt első interjúi előtt. Mögöttünk van több évtizednyi tapasztalat – ha az egész teamet nézem –, ki tudja hány sikerrel megoldott probléma, akarva-akaratlanul is tudjuk ránézésre a megoldást.
Ez persze nem igaz, vagy inkább nem feltétlenül igaz, de akkor is ott motoszkál bennünk az a valami, nevezzük megérzésnek, vagy a tapasztalatunkból fakadó szakmai tudálékosságnak.
Egytől-egyig meg kell bizonyosodnunk afelől, hogy ezeket valóban jól gondoljuk-e, ki kell zárnunk a téves megállapításainkat, gondolatainkat, hogy teljes mértékben a valódi problémára fókuszálhassunk. Nem eltemetjük ilyenkor ezeket a gondolatokat, hanem kiterítve a lapjainkat, „szétkérdezzük” a hipotéziseinket, és ha nem volt igazunk, úgy örömmel engedjük útjára azokat.
•
Tudjuk, hogy milyen módszertan szerint interjúzunk
Mire az interjúra kerül a sor, már nemcsak azt tudjuk, hogy mit fogunk kérdezni, milyen problémákat szeretnénk alaposabban megismerni, de az interjú végzésének a módjával is tisztában vagyunk.
Nem mindegy, hogy az információ- és adatgyűjtés közvetett módon történik, vagy személyesen, ahogy a primer kutatás is lehet többféle a UX research során. Általános területeket érinthetünk a research feltáró szakaszában, amit azután a specifikus vizsgálódás és kutatás követ. Értelemszerűen a feltáró kutatás, vagy interjúzás nélkül nehéz lenne egy-egy részterület specifikus vizsgálatát elvégezni.
Ezen a ponton pedig természetes, hogy az interjúzás metódusának a kiválasztása egyben azt is jelenti, hogy tudjuk, a research folyamat melyik szintjén állunk: feltáró (általános), specifikus, vagy éppen már a kritikai, értékelő szakaszban dolgozunk.
•
Előre felépítjük az interjút
Tekintve, hogy alaposan felkészültünk és a megelőző pontokba szedett tennivalókat is elvégeztük, már nem érhet minket meglepetés az interjú, illetve adatgyűjtés során.
Ehhez az is elengedhetetlen, hogy ne csak a kutatás célját és a lehetséges problémákat ismerjük előre, az interjú menetét is irányítanunk kell, nem lehetnek felesleges mellékszálak az adatgyűjtés során. A legegyszerűbb módja ennek, ha előre összeírjuk a kérdéseinket. Ez persze nem jelenti azt, hogy mereven ragaszkodunk az előzetes forgatókönyvhöz, de nagyban növeli a hatékonyságot, ha megvan ez a sorvezetőnk.
Több mint valószínű, hogy az ügyfél, vagy a userek letérítenek minket az előre felvázolt útról, de ez nem baj, hiszen csak úgy derülhetnek ki a legfontosabb részletek, ha hagyjuk megnyílni az alanyt. Éppen ezért az irányított kérdéseket is felejtsük el, ilyenkor a riporterek (kívánt és mindenkor elvárt) objektivitásával kell kérdeznünk.
•
Riportalanyok nélkül nem megy
Persze ez is egy olyan kritérium, ami egyértelmű, de mégis muszáj egy ilyen listán feltüntetni. Ha nincsenek interjúalanyaink, nem is tudunk interjúkat csinálni, és így minden egyéb előkészület értelmét veszti.
Nem mindegy, hogy kiknek tesszük fel a kérdéseinket, ha például látogatói interjúkról van szó: meglévő usereknek, vásárlóknak? Teljesen új célcsoportot szeretnénk feltérképezni?
Mindez a projekttől és annak céljaitól függ, az alanyok felkutatásában, vagy még inkább elérésében ugyanakkor jó, ha a mindenkori ügyfél segítségét is kérjük.
•
Saját szabályok, türelem és rugalmasság
Amikor mi mindennel megvagyunk és már alig várjuk, hogy elkezdhessük a UX research-nek az interjúztatási részét, nekünk is fújnunk kell egy nagyot.
Alapvető szabályai vannak a hasznos interjúkészítésnek az összképre nézve: bár be kell tartanunk a saját magunknak felállított szabályokat, ezzel együtt kellően rugalmasnak kell lennünk, hogy a valóban hasznos információk birtokába jussunk.
Nem darálhatjuk a kérdéseket, hagynunk kell az alanyokat, hogy tényleg kiadjanak magukból mindent, ami a termékkel kapcsolatos és ami óriási hasznunkra válik a research során.
Miért csináljuk ezt az egészet?
A UX research a tervezési folyamat egyik legfontosabb eleme, az igazi kiindulási pont. Az egész kutatási folyamat részét képezik az interjúk, amit szintén nem ajánlott megkerülni.
A valódi userek őszinte véleményét és benyomásait semmivel nem tudjuk kiváltani. Nincs az a best practice, sem az a szakmai tapasztalat, ami ezt lehetővé teszi, hiszen támpontnak nagyon jók, de a felhasználói interjúk, majd pedig a felhasználói tesztek mutatják meg igazán, hogy valójában mit is szeretne a célcsoport.
Ha tapasztalatból kellene egy mondatban konklúziót írnom a UX research-ről, akkor azt mondanám: a megfelelő kutatási eredményeken alapuló UX design minden esetben jobb lesz, mint amit best practice alapján véglegesítenek. Ez van.
Elolvasom
