Nem lesz soha közönségkedvenc, pedig kihagyhatatlan: UX research

A digitális világban az egyes folyamatokra és tevékenységekre csak a legritkább esetben találunk egy konkrét, egzakt meghatározást. Designernek és szakírónak is megvan rá a maga meghatározása, hatalmas különbségeket nem találunk a leírások között, de minél többet ismer valaki laikusként, annál közelebb kerül a user experience design lényegéhez.

Az egyik kedvencem a több tucat UX-meghatározás közül Ashley Karr személyéhez köthető, ő az Interactions magazin szerzőjeként ragadta meg a problémát egyszerre költői és rendkívül gyakorlatias módon:

Kutatunk, hogy megértsük a világot, és tervezünk, hogy változtassunk rajta. A professzionális UX a UX research és a UI közötti tevékenység, amit azért csinálunk, hogy megértsük a felhasználót.

Egyszerre költői és pragmatikus, pont mint a UX maga.

A UX persze távolról sem az elméleti szakemberek játszótere, pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a technológiai oldalon túl a projekt iparágáról, az üzleti oldalról és a látogatók szokásairól is. Ezek az infók sajnos nem szerepelnek egyik nagy lexikonban sem, ezért kötelező minden egyes projektet a kutatási fázissal, vagyis a UX research-csel kezdeni.

Via prototypr.io

Mit értünk UX research alatt?

A képzeletbeli UX/UI design folyamatábrán a UX research az első állomás, minden további munkának ez az alapja.

Részletes és aprólékos vizsgálódásról van szó, aminek az eredményeit a tervezési fázisban használjuk fel. Az igényeket (felhasználói és céges oldalon), a problémákat és a kiindulási pontot is itt tárjuk fel, a UX research segít nekünk abban, hogy megértsük a felhasználót.

Ez a folyamat fogja igazából megmutatni, hogy valójában milyen termékre van szüksége a tulajdonosnak, aki sokszor meglepődik, hogy milyen komoly különbségek lehetnek az előzetes gondolatai és a research eredményei között.

Hogyan csináljuk?

Különböző technikák és eszközök használatával, majd az eredmények elemzésével végezzük az előzetes kutatásokat. Amellett, hogy a teljes körű kutatás során arra törekszünk, hogy minél több információt gyűjtsünk be – így az elemzés is értelemszerűen nagyobb munka lesz (rendszerezés, összehangolás, kiértékelés), de soha ne legyen nagyobb bajunk annál, mint hogy sok infóból kell dolgoznunk! – minden projekt esetében külön meg kell vizsgálnunk, hogy melyik eszközök lesznek a leginkább célravezetőek.

A UX research eszköztárunkat kvalitatív és kvantitatív szempontok szerint válogatjuk. Nincs minden projekt esetében valamennyire szükségünk, a UX researcher, vagy a UX designer feladata és felelőssége, hogy a készülő terméket tekintetbe véve meghatározza, hogy mivel/mikkel fog dolgozni.

•  interjúk – Rendkívül egyszerű és teljes mértékben megkerülhetetlen, ha meg akarjuk tudni, hogy mit, miért és hogyan csinál a felhasználó. Márpedig meg akarjuk tudni.
  
  Az interjúk során valóban beszélünk a userekkel, nem elég elemzéseket, statisztikákat, felméréseket böngésznünk. A UX designer/researcher feladata, hogy a feladat ismeretében meghatározza, hogy milyen topikok és azokon belül milyen kérdések mentén halad a userek feltérképezése.
  
  
• user tesztek – Mindent tudnunk kell, hogy mit csinálnak a userek, mit szeretnek, mit nem szeretnek, hol akadnak el adott esetben. Miért kell tesztelni is a felhasználókat, ha már egyszer megkérdeztük őket az interjúk során mindenről? Nagyon egyszerű. Sajnos előfordul, hogy nem a valóságnak megfelelő adatokat kapunk az interjúk során, amikor a userek azt mondják, amit a kérdező hallani szeretne. Ezért jó, ha teszteljük is őket.
  
• analitika – Adat, adat és még több adat. Elengedhetetlen és minél több van belőle, annál jobb. Ma már egészen egyszerű eszközökkel tudunk minél több adatot értelmezni, és jól felhasználni, a tapasztalat persze itt sem árt, hogy egyből meglássuk a hibákat és a megoldásra tudjunk koncentrálni.
• A/B tesztek – Nem kell tudnunk, hogy melyik variáció a jó, de kötelező jelleggel tesztelnünk kell, hogy tényleg a legjobb megoldást véglegesítjük. Lehet bármennyire alapos az előzetes kutatás, akkor sem lesz olyan eredményes, mint a (fél)kész termék tesztelése. A userek segítenek nekünk, ha több alternatívát ajánlunk fel nekik, két megoldás közül ők fogják a legpontosabban megmondani, hogy melyik a jó választás.
• user persona – Még a research folyamán a kinyert adatokból megalkotjuk azokat a karaktereket, akiknek szólni fog a termék. Etnográfiai és demográfiai adatokból dolgozunk, olyan fiktív karaktereket építünk így fel, akiknek valóban szólni fog a design és az oldal.
• user journey – Megtervezzük, hogy a látogató milyen úton jut el a célkonverzióig. A felhasználói út nem lehet túl rövid, vagy éppen túl hosszú, az a cél, hogy a user persona igényeihez mérten optimális legyen.
  

Sejthető, hogy nem csupán a projekt megkezdése előtt tanácsos kutatni és tesztelni. Valójában minden szinten lehet és kell is végezni bizonyos research feladatokat, de a kezdés előtt végzünk olyan kutatást, ami a projekttel kapcsolatos átfogó képhez segít minket.

A rutin nem old meg mindent

Felmerül a kérdés, hogy aki már 10+ éve van a szakmában, az miért nem tud bármilyen projektet kirázni a kisujjából.

Via giphy.com

Bizonyára látott már mindent és annak az ellenkezőjét is, aligha lehet meglepni egy-egy új projekttel.

Egyrészt meg lehet. Tervezhetünk bármennyit, mindig jön egy olyan ötlet, kérés, probléma a vállalat, vagy a látogató oldalán, ami valami teljesen mást kíván a tervezőtől.

Másrészt a digitális világ gyorsan és dinamikusan változik, és ezeket a kisebb-nagyobb változásokat le kell reagálni a UX designernek is. Ezzel pedig nem tudunk mit csinálni, ez az a pont, ami a leginkább megindokolja a UX research szükségességét.

Ezzel persze korántsem arra célzok, hogy a rutinnak nincs szerepe a minél jobb UX tervezés terén. Természetesen – ahogy minden szakmában, úgy itt is – pótolhatatlan előnyt jelentenek az évek és a befejezett projektek száma. Viszont nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a UX design és a UX research elválaszthatatlanok egymástól.

A UX research szerintem…

Szükséges rossznak nevezni azért erős túlzás lenne a kutatási folyamatokat, mert szakmailag tanulságos és roppant érdekes feladatról van szó. Az viszont biztos, hogy bizonyos esetekben száraz és unalmas tevékenység, viszont a tervezési folyamat, majd pedig a kész termék mutatja meg, hogy mennyire elengedhetetlen.

Igazság szerint nagyon nem szeretek másokat minősíteni, még akkor sem, ha szakmailag hibás megoldást látok. Ugyanakkor pontosan megmutatja egy termék, ha nem, vagy csak felületesen volt research a projekt megkezdése előtt. Ez nemcsak a szakma, hanem az ügyfél miatt is felelőtlenség, mert utólag már sokkal nehezebb és pláne költségesebb helyrehozni ezeket a hibákat, hiányosságokat.

Borító: Bady Qb