- 4 perc olvasás
Egy weboldal, vagy bármilyen digitális termék készítése során nem csupán a fejlesztői oldalon akad rengeteg munka. A fejlesztésen túl tartalommal is meg kell tölteni az adott felületet, és itt természetesen nem csak a szöveges, illetve a vizuális tartalmak előállítására kell gondolni.
Az adott oldalon feltölteni és frissíteni is tudni kell a tartalmakat. Erre fejlesztették ki az úgynevezett tartalomkezelő rendszereket (CMS – content management system), amelyek között nyílt forráskódú és úgynevezett third party megoldások mellett a saját fejlesztésű CMS-ek is gyakoriak.
CMS-ből több fajta létezik nagy általánosságban, de mi jellemzően a webtartalom-kezelő rendszerekkel dolgozunk a fejlesztés során. Ezeknek a rendszereknek a segítségével leegyszerűsíthető a weblapok készítése, bizonyos keretek között akár laikusok számára is lehetővé válik az alapszintű weboldalak elkészítése.
Azzal együtt, hogy az ilyen nyílt forráskódú CMS-ek megadják az alkotás élményét a felhasználóknak, az ilyen DIY oldalak azért még nagyon messze állnak a professzionálisnak mondható, üzleti értelemben is hasznos site-októl.
Fejlesztőnek és tulajdonosnak egyaránt jó a CMS
A fejlesztőnek természetesen jó, ha egyszerűbb és gyorsabb összerakni egy CMS segítségével az adott weboldalt, de miért jó ez a weboldal tulajdonosának?
Bár nyilvánvalóan megugrott a saját készítésű blogok, weblapok száma a nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszereknek köszönhetően, de ahogy fent már utaltam rá, ezek korántsem nyújtanak valódi megoldást az online jelenlétet illetően. Ennek ellenére azonban mégis kézzel fogható haszna van a bárki által használható CMS-eknek.
A CMS segítségével ugyan nem lehet bármit megváltoztatni az oldalon, de új szöveges vagy vizuális elem minden további külső segítség nélkül felvihető a site-ra. Nem kell minden frissítés, vagy új blogbejegyzés esetében a fejlesztőhöz fordulni, a tartalmi elemek rendkívül könnyedén változtathatóak különösebb programozási ismeretek nélkül is.
Nyílt- és zárt forráskódú rendszerek közti különbségek
A tartalomkezelő rendszereket alapvetően a forráskódjuk szerint csoportosítjuk, és ez alapján beszélünk nyílt- és zárt forráskódú rendszerekről. Előnyök és hátrányok mindkét csoport esetében akadnak, de szerencsére nem a weboldal tulajdonosának a felelőssége, hogy különbséget tegyen a kettő között és kiválassza az ideális megoldást.
• Open-source
A nyílt forráskódú rendszerek közül[1] a Joomla!, WordPress, Drupal trió a legismertebb, közülük is a WordPress tekinthető a legjobbnak – az elterjedtsége alapján legalábbis mindenképp. Ezeket a rendszereket világszerte többen fejlesztik, ezért az esetleges hibákat is gyorsan kijavítják, de pont a nyíltság és a népszerűség miatt könnyebb kihasználni is az ilyen hibákat.
• Closed-source
A zárt forráskódú CMS-eket nézve megállapítható, hogy biztonságosabbak, a nyílt forráskódúakkal szemben kisebb az esélye annak, hogy ezeket feltörik és belenyúlnak az oldal tartalmába. Zárt forráskódú rendszerek általában azok a CMS-ek, amelyek egy cégnek a saját fejlesztésű tartalomkezelői.
Mi alapján választhatsz például Te CMS-t?
Nyilvánvalóan nem neked kell választanod a lehetséges CMS rendszerek közül - ha csak nem vagy magad is szakember, aki tudja, hogy mit akar és az igényeinek melyik a leginkább megfelelő tartalomkezelő rendszer –, érdemes a fejlesztőre bízni a kérdés eldöntését. Ő felméri az igényeidet, és azok alapján fogja megmondani, hogy mivel érdemes dolgozni.
Jellemzően az egyedi megoldások esetében érdemes a biztonságosabb, zárt forráskódú CMS-sel dolgozni. Bizonyos biztonsági módosítások és egyedi megoldások a nyílt forráskódú rendszereknél is megoldhatóak. De ahol személyes adatokkal, pláne pénzforgalommal (online fizetés, online regisztráció, stb.) kapcsolatos folyamatokról van szó, a biztonságos működés érdekében elsősorban egyedi fejlesztésű CMS rendszerek a javasoltak.
[1] Van belőlük bőven, az opensourcecms.com listáján kedvére válogathat bárki.
Borító: Federico Bressan, Adobe / Education Exchange
Elolvasom
